GéGé Tervező, Kultúrális és Szolgáltató Bt.

építészeti tervezés, költségvetés készítés, építészeti engedélyezési és kiviteli tervek készítése

A tervező feladatai és felelőssége

forrás: www.epitesijog.hu

 
Írta: Dr. Jámbor Attila   
2008.09.09.
Utolsó frissités ( 2009.03.21. )


A tervező, a tervellenőr felelősségét, illetve a tervezői művezetés jelentőségét az építtetőknek is ismernie kell.

A tervező felelőssége

Az építési törvény korábbi 33. §-a szerint a tervező felelőssége az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó minőségi, biztonsági és szakmai szabályok, építési előírások betartására, továbbá az általa készített építészeti-műszaki tervek szakszerűségére terjedt ki. A nagyobb beruházások során alkalmazott szakági tervezőkkel (altervezőkkel) kapcsolatos feladatról annyi szerepelt a jogszabályban, hogy a tervező az altervezők munkáját összehangolja, és az általuk szolgáltatott munkarészeket egyezteti.

 

Az Építési törvény és a Kivitelezési kódex hatályos rendelkezései szerint a tervező felelős:

a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) műszaki tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő tartalmáért, valamint építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,

c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért,

d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért is [1997. évi LXXVIII. tv. 33. §],

e) az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért,

f) a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátásáért [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 7. §].

 

A tervező egyeztetési kötelezettsége

 

Az Eljárási kódex alapján a tervező az elvi építési, az építési és a fennmaradási engedély megkérése (bejelentés) előtt

a) az általa tervezett építészeti-műszaki dokumentációt és annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal és - a jogszabályban előírt esetekben - az érintett útkezelővel egyezteti,

b) az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval különösen az alábbi esetekben egyeztet:

- közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén,

- meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat jelentős bővítésével jár,

- ha a tervezett építési tevékenység a közmű védőtávolságán belül van,

- ha jogszabály előközművesítési kötelezettséget ír elő,

- ha az építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység építési tevékenységgel érintett részében a meglévő épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki állapotának, kialakításának, alkalmasságának, megfelelőségének megállapítása szükséges.

 

A tervezői egyeztetés arra terjed ki, hogy

a) a szükséges közműellátottság az építési tevékenységgel érintett telekhez vagy a telken, építményben biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, és melyek a szakszerű megoldás követelményei, valamint

b) az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.

 

Az egyeztetés megtörténtéről – számos más fontos körülmény mellett – a tervező az építésügyi hatóságnak az engedélyezési eljárás során nyilatkozik. Ha az engedélyezési eljárásban benyújtott tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 19. §]. Érdemes tudni, hogy a névjegyzéket vezető szerv a tervezőt és a szakértőt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és módon szankciókkal sújtja [1997. évi LXXVIII. tv. 33. §].

 

Főszabály szerint a szerződésszegésért való felelősség nem zárható ki és nem korlátozható, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. A tervezési szerződések esetében a felek a szerződésben érvényesen kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását, de csak akkor, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja [1959. évi IV. tv. 409. §].

 

Itt érdemes megjegyezni, hogy az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből ellenőrzi, ezért ennek igazolását már nem kell becsatolni az engedély iránti kérelmekhez  [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 19. §].

Mi a tervezői művezetés jelentősége?

 

A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet (ez természetesen nem műszaki ellenőrzést jelent). Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását [1997. évi LXXVIII. tv. 33. §].

 

Álláspontom szerint aggályos, hogy jelenleg a tervező egyben felelős műszaki vezetői feladatokat is elláthat. A „tervező-felelős műszaki vezető” a kivitelező tevékenysége mellett saját maga munkáját, vagyis a tervei helyességét is ellenőrzi, és így nem várható el tőle korrekt, elfogulatlan vizsgálat. A kivitelezőnek ez a megoldás ugyan anyagi megtakarítást jelent, de kimarad a tényleges szakmai kontroll, és ezzel hosszútávon vállal kockázatot, a tervező pedig – anélkül, hogy érdemi munkát végezne – magára vállalja a felelős műszaki vezető felelősségét is. A hatósági ellenőrzések gyakran tapasztalják, hogy ilyen esetekben nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tervező csak a „nevét adja” a felelős műszaki vezetői nyilatkozathoz.

 

Fontos tudni, hogy a tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat, a tervezői nyilatkozatot, tervellenőrzési tevékenységnél a tervellenőri nyilatkozatot alá kell írnia, és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelem mellékletét képező, valamint a kiviteli tervdokumentációban szereplő tervezői nyilatkozaton a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni [104/2006. (IV. 28.) Korm. rend. 9. §].





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 8
Tegnapi: 3
Heti: 8
Havi: 79
Össz.: 16 855

Látogatottság növelés
Oldal: Jogszabályok
GéGé Tervező, Kultúrális és Szolgáltató Bt. - © 2008 - 2019 - epiteszeti-tervezes.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »